Lyrics: Hegyi Dóra
Music: Szabó Marcell
Holnapra beszűkül a tájkép
A nappalra rávetül az árnyék
A magány is egy csoportos játék
Látom elfutsz, ha van időd várj még!
Nézz vissza, lehet, hogy valamit hallasz bennem. Éles az érzés
Puha a jellem.
Voltam már tehetetlen
kelletlen
rendetlen néma.
A sorsunk spirális körökön remeg
Rettegve nevel
Az elmén szónok a múlt
Nekem nem kell a dícspódium
Kadmiumos rajtunk a lánc
Az Isten is rajtunk nevet
Túl magas a sánc
Fegyverbe bújik, aki követ.
De most kitartott karokkal
Állok a téren
Meztelenül a forgószélben
Nesztelenül a nappali fényben
Fesztelenül a mélykék vérben
Mozgat a hang, amire táncolsz
Az sem érdekel már
Hogy ki látott
Galambok Olajágon
Bárhol
Lehetek bárhol.
Breath in, breath out.