Szél

Music: Fábián Béla Járom a várost Pesten már a szél sem átlátszó Kerülöm a szemeket, a betonszürke tereket Gyűjtöm a szemetet, de nem zavar, cipelem tovább Előre haladok, de lépésenként vár egy újabb blokád Lehetne jobb is tudom, lehetne, lehetne Belelátom magam minden idegen szerepbe Túl nagyokat álmodok, már nem fér el keretbe A verzémet megírom most már majd tényleg, eskü jövő keddre. De mindig csúszok minden irománnyal Mert túlgondolok mindent, legózok a kifogással Úszok árral szemben, elfáradok, padlót fogok Kicsúszik a markomból a pillanat, ha rászorítok Hogy miért ne adjam fel, sorold az okokat Majd úgyis rosszul döntök, vágod, ok-okozat A beatek koszosak és legbelül az vagyok én is Rímekbe szedve egy kicsit szofisztikáltabb, de mégis Zárd be az ajtót mert bejön majd a huzat Egy fuvallat elég, könnyen megborul a tudat Zárd be az ajtót tesóm, bejön minden idegen Belakják majd a szigetem, pedig flesselem, hogy lakatlan

A szívemen dupla záras lakat van De megtalálom a helyem bárhol, ha kell, bármelyik csapatban Bár kilógok minden sorból, a sor túl egyenes Az egyenes unalmas, a kilengésém végzetes

Hullámok fel-, és ledobálnak majd az életben Az egyenes nekem csak egy unalmas végtelen Légy féktelen, de mérsékelt, őszinte, de mértékkel Utolsó hibám kérlek nézd még el

Holnaptól minden más lesz Az aggódás csak reflex Holnaptól minden más lesz Holnaptól minden más lesz

Az irány lehet dél, nyugat, kelet Engem csak a holdfény vezet Ha félek, akkor fogom majd a kezed

De hagyok neked teret Végtelen a keret A hajam most a szélben lebeg A szemem veled együtt nevet Ugyanaz az érzés, ugyanaz az eset Az idő gyorsan pereg, ha gyógyulnak a sebek