Music: Pigniczki Soma/Fehér Holló/Szabó Fanni
Üveges a szemem semmit se látok.
Hajnali kettőkor fel-alá járok,
A világ zajosabb.
A hurok szorosabb.
Magamba kéne néznem, de egyre inkább bajosabb.
Az ágy alatt én lakom.
Tőlem hazáig futott a saját démonom.
A félelmet beléd kergetem.
Néma sikolyodat a sötéttel elnyelem.
Az anyósülésen találod magad,
Félre lépsz, a gázra, hátha hátra vág a harag,
És pont ezzel adod át a vezetést,
Tévképzetek táplálódtak beléd, beléd, beléd.
Mert a végén az nyer,
Akitől félsz
Ő az, ki rávesz,
Hogy átírd a meséd.
Ma éjjel mindent magam mögött hagyok.
Nincs kiút innen a szörnyeteg én vagyok.
Para
Megettem az almát:
Mérget hányok.
Level upolgatva,
Már a főBoss előtt állok.
Dühből lett nyugalom:
Hol az önuralom?
Hol az önuralom?
Hol az önuralom?
-Hát kit hülyítek?
- Magamat.
- Nem tudom meddig Baszogat a tükörkép, hogy:
- "nem marad senkid".
- Ki ez a szörny?
- Hallod, ez eddig is itt volt. Vigyázz, itt jön és minket legyilkol
Mert a végén az nyer,
Akitől félsz
Ő az, ki rávesz,
Hogy átírd a meséd.
Ma éjjel mindent magam mögött hagyok.
Nincs kiút innen a szörnyeteg én vagyok.
Para