Lyrics: Balogh Gábor
Music: Héthy Dominik
Tudom, hogy kivagyok én,
Tudom, hogy ki vagy te,
Nem kellenek szavak, a bizalom után a derekam gyerek én nem adom be,
Minden nap szürke, hol itt a color,
Nem vagyok nyugodt, ez medal of honor,
Jéghideg habitus alatt, pokoli gondolatból kijut egy csokor,
Neked ez nem kell, neked ez sok így,
Fosik a picsád, de jár a szátok,
Túl sok a beszéd meg túl sok az alja,
Senki sem nem fog várni rátok,
Magammal viszem a sírba,
Ez régóta meg van má' írva,
A családnak sok itt a kínja,
Tekerem bele papírba
Az, már mindegy, hogy kivagyok én,
Nem veszünk, össze egymás becsületén,
Neked már mindegy, hogy ki vagyok én,
Nem veszünk, össze egymás becsületén,
Béke veletek, dobok egy csókot,
Be akarsz érni? Találjunk módot,
Jobbat már ne remélj, amíg te gyakorolsz, addig én ütöm a kódot,
Senkise bódog’, mindenki vissza,
Derül a titok, sok a kulissza,
A szemedbe bele a véleményemet mer amondó vagyok, hogy csak az a tiszta,
Nekem ez easy, könnyebb mintha elbújnék, valahová,
Látom ez neked nem érdek, felhők között már eléggé nagy a homály,
Nem, beszélek sokat, mer nem, pazarolom már rád levegőt,
Pazar amit amúgy most éppen leadok, te addig kicsikém vegyél ki pihenőt,
Az, már mindegy, hogy kivagyok én,
Nem veszünk, össze egymás becsületén,
Neked már mindegy, hogy ki vagyok én,
Nem veszünk, össze egymás becsületén